A villámgyors digitalizációnak köszönhetően ma már nem csupán okos otthonokról, de okos épületekről (irodák, üzemegységek, szállodák, stb) is beszélhetünk. Mindez a tűzvédelem területén is a digitális megoldások felé tereli az üzemeltetőket az elavult analóg tűzvédelem irányából.  Számos okos megoldás a tűzbiztonságot is más szintre emeli, új fókuszba helyezi, melyre az épületüzemeltetőknek megfelelő választ kell adniuk. Ezt a helyzetet járja körbe cikksorozatunk.

Tűzbiztonság a digitális korban

Miközben nagymértékben függenek a biztonságos és folyamatos működéstől és nagyon is tisztában vannak a megfelelési kérdésekkel, sok vállalat még nem döntött a digitális átállás mellett a tűzbiztonság terén.  Annak ellenére, hogy a mai kihívások mindezt megkövetelik, és a digitális rendszerek számos előnnyel rendelkeznek.

Az Euralarm 2022-ben frissített „Téves riasztási tanulmánya” megdöbbentő számokat mutatott. Németországban, Svájcban, Svédországban és Ausztriában a tűzriasztások 83% és 99% közötti arányban téves riasztásnak bizonyultak, ami az épületek kiürítéséhez, az ipari rendszerek leállásához, a sürgősségi szolgálatok felesleges bevetéséhez és további problémákhoz vezettek. Ez csak néhány példa a hagyományos tűzvédelmi rendszerek hiányosságai közül.

A tűzbiztonsággal kapcsolatos kihívások az épületüzemeltetés terén széles spektrumot ölelnek fel, a globális trendektől egészen a helyi körülményekig. A mai épületeknek egyszerre kell energiahatékonynak lenniük, ellenállniuk az éghajlatváltozás hatásainak, és biztonságot nyújtaniuk a stratégiai vagy bűnözői szándékú kibertámadásokkal szemben. Helyi szinten elengedhetetlen a korszerűtlen infrastruktúra frissítése, valamint az épületek tűzveszélyességiváltozásainak kezelése. A korszerűsítés új és összetettebb rendszerek bevezetését jelenti a termelési területeken, illetve olyan új technológiák alkalmazását, mint például a napelemes rendszerek vagy az elektromos járművek (EV) töltése, amelyek szintén új tűzbiztonsági következményekkel járnak.

Ma már szinte mindenhol (irodaházak, ipari parkok, üzemek) találunk napelemes megoldásokat, elektromos autókhoz megfelelő töltőket, miközben ezek a rendszerek gyakran nem egy új komlexumban kerülnek telepítésre, hanem régi épületek elavult elektromos infrastruktúrájára épülnek rá.

De a megoldások már rendelkezésre állnak. Az intelligens épületek, amelyek csatlakoztatott rendszerekkel és érzékelőkkel rendelkeznek, lehetővé teszik tűzveszélyes rendszerek valós idejű állapotfigyelését, így hatékony karbantartási programokat biztosítanak, ezzel növelve a biztonságot és csökkentve a téves riasztások számát. Emellett egyes hibaelhárítási vagy tervezett karbantartási intézkedések távolról is elvégezhetők vagy megszervezhetők, ami tovább csökkenti a napi működési zavarok számát.

Ez a blogsorozat áttekintést nyújt a tűzbiztonsági rendszerek mai kihívásairól, és bemutatja a már létező digitális megoldásokat, azok különböző szintjeit és kézzelfogható előnyeit.

Globális trendek és aktuális kihívások az épületek üzemeltetésében

Az épület- és létesítményüzemeltetés során a vállalatoknak egy sor olyan tényezővel kell szembenézniük, amelyek kihívásokat jelentenek. Különböző globális trendek hatással vannak az üzemeltetési, gazdasági vagy szabályozási szintekre. Emellett figyelembe kell venni az épületek bérlőinek sajátos igényeit és egyedi üzleti tevékenységeit is.

Globális trendek

A nem új, de tartósan jelenlévő éghajlatváltozás a modern emberiség számára a legnagyobb kihívás, amely az élet minden területére hatással van. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint az építőipar még mindig messze a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó, a globális kibocsátások 37%-áért felelős. Az ágazat fejlődésének nagy része a fűtésből, hűtésből és világításból származó működési szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére összpontosul. Az előrejelzések szerint ezek a kibocsátások az elkövetkező évtizedekben az ágazat teljes kibocsátásának 75%-áról 50%-ára fog csökkenni.

A másik kihívás geopolitikai jellegű. Az Ukrajna elleni háború az energiaköltségek és az infláció meredek emelkedéséhez vezetett szinte valamennyi nemzetgazdaságban, ami az energiahatékonyságot még sürgetőbb kérdéssé teszi. A hibrid hadviselés kapcsán a kibertámadások elméleti fenyegetésből mindennapi forgatókönyvvé váltak. Amikor a támadók célja a vállalkozások vagy a kritikus infrastruktúra befolyásolása, az épületek vagy ipari létesítmények tűzvédelmi rendszerei is lehetséges célpontokká válhatnak.

A harmadik megatrend a mai (első világbeli) társadalmakban a demográfiai változás, amely egyre nagyobb munkaerőhiányhoz vezet, különösen a szakképzett munkaerő területén. Becslések szerint 2030-ra világszerte több mint 85 millió munkahely maradhat betöltetlenül, mivel nincs elegendő képzett munkaerő. 2023-ban a globális tehetséghiány 17 éves csúcsot ért el, ahol a munkáltatók 77%-a számolt be arról, hogy nehézségekbe ütközik a tehetségek megtalálásában, a legmagasabb számokat Tajvan (90%), Németország (86%) és Hongkong (85%) jelentette.

Ezek a trendek – a kibocsátás, az energiahatékonyság, a kiberbiztonság és a munkaerőhiány – képezik a modern épületüzemeltetők számára hozott rövid és hosszú távú döntések hátterét.

Épületüzemeltetési feladatok

A Párizsi Megállapodás alapján számos nemzeti menetrend született, amelyek fenntarthatósági célokat határoztak meg, amelyeket az építőiparra is kiterjesztettek. Most az üzemeltetőknek az épület minden szintjén takarékoskodniuk kell az erőforrásokkal és csökkenteniük kell az energiafogyasztást, nemcsak a CO2-kibocsátás csökkentése érdekében, hanem ezzel együtt az üzemeltetési költségek mérséklése érdekében is.

Ugyanakkor a biztonság és a megfelelőség is fontos kérdés. Az épületeknek fel kell készülniük arra, hogy megfeleljenek az összes jogi követelménynek a munka- és környezetvédelmi biztonsággal kapcsolatban, amely a helyi vagy országos szintű tűzvédelmi előírásokat is magában foglalja. Azonban a törvények betartása mellett a vállalaton belül a legnagyobb érték a személyek biztonsága, valamint az anyagok és az infrastruktúra.

A közös kihívások e széles skálája, a globális és a helyi kihívások között az épületek felhasználásuktól függően egyedi igényekkel és pénzügyileg fájdalmas fejlesztési elvárásokkal néznek szembe.

Például az adatközpontok kritikus alkalmazásokat támogatnak, és értékes adatokat tárolnak, így a leállások rendkívül költségesek lehetnek az ügyfeleik számára, miközben a magas elektromos komponenskoncentráció miatt magas tűzveszélyt jelentenek.

Az egészségügyi létesítmények (pl.: kórházak) szempontjából megszakítás nélküli, folyamatos működés a kritikus, hiszen, az energiakimaradások, vészhelyzetek ezeknél a létesítményeknél valóban emberéletekbe kerülhetnek. A téves riasztásokat is el kell kerülni, mivel azok nehéz és veszélyes evakuálásokhoz vezethetnek. Ezért a tűzvédelmi rendszereknek nemcsak az épülethez, hanem a benne lévő vállalkozások és felhasználók egyedi igényeihez is igazítani kell.

Blogbejegyzésünk következő részében azt vizsgáljuk meg, hogy a hagyományos tűzvédelmi rendszereket alkalmazó épületek üzemeltetői milyen kihívásokkal kényszerülnek majd szembenézni az egyre digitalizálódó jövőben.

A bejegyzés a Siemens Fire-Safety-Services Whitepaper júliusi számának kivonata.