Robert Yates, a Siemens épületautomatizálási termékek tűzbiztonságáért felelős brit tűzvédelmi vezetője arról adott interjút, hogy a digitalizáció hogyan alakítja át a tűzbiztonságot a felhőcsatlakozás, a távfelügyelet és a prediktív karbantartás révén.  

Úgy látja, hogy a felhő szerepe alapvető szerepet játszik abban, hogy a mesterséges intelligencia hozzájáruljon a tűzvédelem fejlődéséhez?  

Kétségtelenül. Az intelligens érzékelők már jó ideje léteznek, de az elmúlt néhány évben az IOT-alapú tűzvédelmi megoldások jelentős előrelépést tettek. A tűzvédelem minden eddiginél gyorsabban változik. Bár a digitális átalakuláshoz vezető út már jó ideje megkezdődött, a felhőkapcsolat megjelenése a technológiai fejlődés jelentős hajtóerejének bizonyult. Ezzel együtt a tűzvédelem digitalizálása számos előnnyel járt az épületek teljes életciklusa során.   

A folyamat átláthatóbbá vált. A BIM (épületinformációs modellezés) biztosítja az információk folyamatos összekapcsolását. Esemény esetén a szolgáltatások és a lakók reakciói nyomon követhetők, lehetővé téve a tapasztalatok elemzését és további fejlődést. 

Ez javította a hatékonyságot, csökkentette a költségeket és a hibák számát, főként azáltal, hogy segítette a folyamatokat, csökkentette az utazási időt, így megkönnyítette a hibaelhárítást is. A digitális tűzvédelmi megoldások például kiváltják a költséges és időigényes helyszíni kiszállásokat. Korábban az ellenőrzésekhez és karbantartási munkákhoz a szolgáltatónak személyesen kellett ellátogatnia az ügyfél telephelyére. 

A digitális technológiák elterjedésével ma már lehetséges a szolgáltatásokat távolról is nyújtani. Ez azt jelenti, hogy a rendszerek felügyelete, a hibaelhárítás és a beállítások módosítása is elvégezhető anélkül, hogy a szakembernek a helyszínre kellene mennie. Ennek előnye, hogy jelentősen csökkentek a működési költségek, miközben a folyamatos, 24 órás távoli hozzáférés sokkal nagyobb rugalmasságot biztosít. Ráadásul a kevesebb utazás a szén-dioxid-kibocsátást is mérsékli, ami pozitív hatással van a környezetre és a fenntarthatóságra. A digitalizáció a tűzvédelmi rendszerek egyszerűbb használata terén is jelentős előrelépést hozott. A felhasználói felületek egyre inkább grafikus alapúvá válnak.  

Az „interoperabilitás” kifejezés már egy ideje ismert az épületirányítási rendszerekkel kapcsolatban, és a digitális fejlődéssel egyre nagyobb lendületet kap. A kifejezés azt takarja, hogy a különféle rendszerek képesek egymással kommunikálni és együttműködni, ezáltal kiegészítve egymás működését. Példaként említhető, hogy egy térfigyelő kamera képes ráközelíteni a tűz helyszínére vagy rögzíteni egy hívóállomás aktiválódását, miközben egy lift jelentheti az aktuális állapotát (pl. visszatért a földszintre), vagy riasztás esetén automatikusan kinyílhatnak a lamellák a hatékony füstelszívás érdekében. 

Mi a helyzet az alkalmazásokkal? Egyre fontosabbá válnak-e, és ha igen, hogyan építik be őket a Siemens tűzvédelmi kínálatába?  

Az alkalmazások egyre népszerűbbek, hiszen okostelefonjaink használatával párhuzamosan egyre felhasználóbarátabb megoldásokat kínálnak. Kiváló példa erre a Siemens Building X Fire Apps, ami magában foglalja a PC-n futó Fire Managert, valamint iOS és Android rendszerekre fejlesztett mobilalkalmazásokat. A Fire Manager egyetlen felületen egyesíti a biztonsági menedzsmentet, és valós időben, egyetlen nézetben mutatja az összes tűzvédelmi helyszínt. Így nincs szükség a helyszínre utazásra. A felelős személy áttekintheti az épületek állapotát, és a kívánt helyszínre kattintva további részleteket is megtudhat. Mindezt titkosított kapcsolaton keresztül, az adatvédelem garantálásával.  

A fejlesztés visszanyúlik ahhoz az elképzelésünkhöz, hogy digitalizáljuk a szolgáltatók, létesítménygazdák és tűzvédelmi vezetők feladatait, ezáltal hatékonyabbá és biztonságosabbá téve őket. Továbbá a tűzvédelmi menedzsment digitalizálása nagyobb biztonságot jelent az ingatlanok és az emberek számára. Az elsősegélynyújtók csatlakoztathatók a rendszerhez, és a mobil push-értesítések távolról is riasztást adhatnak a szolgáltatóknak, bárhol is legyenek.   

A Fire Manager a távprogramozásra, az összes telephely 24/7-es távfelügyeletére, a prediktív karbantartásra, a felhasználóbarát és átfogó eseménytörténetre, valamint az egyes eszközökre vonatkozó részletes információkra szolgál. 

A Fire Connect mobilalkalmazás útközben használható, és lehetővé teszi a helyszín állapotának és az élő eseményeknek az áttekintését. Engedélyezi az eseménytörténet elérését, a korábbi események böngészését és a natív mobil push értesítések beállítását. Végül a mérnök elvégezheti az érzékelőteszteket azáltal, hogy a teszteredményeket közvetlenül a Fire Connect alkalmazásból kapja meg.   

Az előző válaszában említette a prediktív karbantartást. Ez egy olyan terület, ahol a digitalizáció segíthet?  

Határozottan. A digitalizált tűzvédelmi rendszerek bevezetésének egyik legfontosabb jellemzője a reaktív védelmi módról a proaktív és előrelátó védelmi módra való áttérés. A potenciális meghibásodások, és a karbantartási ellenőrzések előre jelezhetők, mindez a teljesítmény növelése és a teljes üzemeltetési költség csökkentése mellett. 

Az adatok egészen a szennyeződések szintjéig elemezhetőek, így megfelelően tervezhető a karbantartási igény, a problémák kezelése még azelőtt megoldható, hogy azok fokozódnának, és így csökkenthetők a sürgősségi javítási költségek. 

A távoli hibaelhárítás lehetővé teszi a technikusok számára, hogy távolról diagnosztizálják a problémákat, minimalizálva az állásidőt. A kevesebb szervizhívás költségmegtakarítást jelent minden fél számára.   

Nemcsak arról van szó, hogy a hibák kijavítása helyett (reaktív) inkább azok megelőzésére (prediktív) fókuszálunk a karbantartásban. Ennél is lényegesebb, hogy az előírt szabályok betartásán alapuló tűzvédelemről áttérünk a teljesítményalapú megközelítésre. Ez a digitális átalakulás garantálja az emberek, az értékek és a befektetések kiemelkedő biztonságát, ami jóval meghaladja a jogszabályi követelményeket. 

A digitális korszak nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tűzvédelem ne csak az előírásoknak való egyszerű megfelelésről szóljon. Ehelyett sokkal inkább egy teljesítményalapú modellre térünk át. Ez azt jelenti, hogy a kockázatok és a lehetséges tűzeseti forgatókönyvek azonosításával személyre szabott megoldásokat tudunk kidolgozni, nem pedig egy általános „ellenőrzőlistás” megközelítést.   

Melyek a tűzvédelmi rendszerek sikeres digitalizálásának legfontosabb elemei?  

Elsőként a csatlakoztathatóság kulcsfontosságú. Ez azt jelenti, hogy a tűzjelző rendszert össze lehet kapcsolni szerverekkel, legyenek azok helyben, egy hálózat részeként, vagy akár a felhőben. Ma már léteznek felhőhöz kapcsolódó portálok és mobilalkalmazások is (iOS-re és Androidra), amelyek sima üzembe helyezést és konfigurálást tesznek lehetővé. Emellett ezek az appok biztosítják, hogy bárhol is tartózkodjunk, hozzáférhessünk a tűzvédelmi helyszínekkel kapcsolatos információkhoz. 

Fontos, hogy a felhőalapú kapcsolatok biztonságosak legyenek, és a rendszer állapotáról szóló részletes információk megegyezzenek azokkal, amik a helyszíni biztonsági panelen is láthatók. 

Ami az információkat illeti, azok elérhetősége és hozzáférhetősége a digitalizáció révén jelentősen növekszik. A BIM segítségével nyert információk nemcsak az eredeti terv részleteinek megőrzését teszik lehetővé, hanem a változások nyomon követését és ellenőrzését is az épület teljes élettartama alatt, annak fejlődése során. 

Ez a digitális fejlődés hozta el az „épület-iker” fogalmát is. Ez egy fizikai épület digitális, többdimenziós másolata, amit gépek is olvasni tudnak, és segít szimulálni a változtatások hatásait. 

A BIM (Building Information Modeling) segítségével a modelleket valós adatokkal kombinálhatjuk. Ezáltal megalapozottabb döntéseket hozhatunk, és felmérhetjük, hogy a különböző tényezők hogyan befolyásolhatják az eredményeket. 

Végül pedig ott van az automatizálás. Az információk okos felhasználásával hatékonyabbá tehetjük a tervezést. Létrehozhatunk tesztterveket, amik automatikusan elvégezhetők és jelenthetők. A hibákat is automatikusan azonosíthatja a rendszer, így gyorsabban ki lehet vizsgálni és szükség esetén javítani azokat. 

Milyen kihívásokkal nézünk szembe a mesterséges intelligencia tűzvédelemben betöltött szerepének további fejlődését illetően? 

Az egyik probléma kétségtelenül a ma már rendelkezésre álló adatok hatalmas mennyisége, valamint annak biztosítása, hogy ezek ne csak adatok legyenek, hanem feldolgozott, rendszerezett információk. Már az úgynevezett „Big Data” világában élünk, és a „Hyper Data” korszakába lépünk, ahol rendkívül nagy és változatos (strukturált és strukturálatlan) adathalmazok exponenciálisan növekednek, ahogy a digitális technológiákra való támaszkodás egyre nagyobb mértékben növekszik. 

Az összekapcsolt eszközök rengeteg adatot termelnek, ami komoly kihívás. Ahhoz, hogy ebből az óriási mennyiségből értékes információkat és jövőbeli trendeket azonosítsunk, intelligens elemzésre van szükség. A hagyományos adatfeldolgozó szoftverek ugyanis gyakran nem tudják hatékonyan tárolni vagy értelmezni ezt a hatalmas adatmennyiséget. 

Érdeklik a Siemens legmodernebb tűzvédelmi megoldásai? Kérdezze munkatársainkat!